Zsoltárok könyve 82

1Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között. 2Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela. 3Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot! 4Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki. 5Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog. 6Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan: 7Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember. 8Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

1God presides in the great assembly. He judges among the gods. 2“How long will you judge unjustly, and show partiality to the wicked?” Selah. 3“Defend the weak, the poor, and the fatherless. Maintain the rights of the poor and oppressed. 4Rescue the weak and needy. Deliver them out of the hand of the wicked.” 5They don’t know, neither do they understand. They walk back and forth in darkness. All the foundations of the earth are shaken. 6I said, “You are gods, all of you are sons of the Most High. 7Nevertheless you shall die like men, and fall like one of the rulers.” 8Arise, God, judge the earth, for you inherit all of the nations.

1Een psalm van Asaf. God staat in de vergadering Godes; Hij oordeelt in het midden der goden; 2Hoe lang zult gijlieden onrecht oordelen, en het aangezicht der goddelozen aannemen? Sela. 3Doet recht den arme en den wees; rechtvaardigt den verdrukte en den arme. 4Verlost den arme en den behoeftige, rukt hem uit der goddelozen hand. 5Zij weten niet, en verstaan niet; zij wandelen steeds in duisternis; dies wankelen alle fondamenten der aarde. 6Ik heb wel gezegd: Gij zijt goden; en gij zijt allen kinderen des Allerhoogsten; 7Nochtans zult gij sterven als een mens; en als een van de vorsten zult gij vallen. 8Sta op, o God! oordeel het aardrijk, want Gij bezit alle natien.